SZTE Karrier Iroda

Mielőtt megpályázol egy állást, próbálj minél több információt összegyűjteni az adott cégről! Ne felejtsd el, hogy Te is választasz! Elkövetkező éveid munkaterületét, karrierlehetőségedet határozza meg, hogy milyen munkahelyet találsz.

Informálódj a megpályázandó állásról is! Ha úgy érzed, hogy a meghirdetett pozícióval járó feladatok nem eléggé részletesek vagy egyértelműek, hívd fel a hirdetésben megadott telefonszámot!

Minél tájékozottabb vagy, annál alaposabban tudsz felkészülni az interjúra és az ott várható kérdésekre, feladatokra.

 

1. A vállalat fő profilja, tevékenységi területe

2. Vállalati image

3. Nemzetközi háttér

4. Gazdasági, pénzügyi helyzet

6. A vállalat küldetése, célkitűzései

8. A vállalat szervezeti felépítése

10. Jövedelmi viszonyok, javadalmazási rendszer

11. Teljesítményértékelés

12. Továbbképzési lehetőségek

13. Karriertervezés, előrelépés

14. Munkahelyi légkör

A cégeknek többféle módszer áll rendelkezésére a legmegfelelőbb jelölt kiválasztására. Elvétve fordul csak elő, hogy a lenti technikák egyike alapján hozzanak döntést; azokat leginkább kombinálva használják, attól függően, hogy a cég mely módszereket tartja a legmegbízhatóbbaknak.

Leggyakrabban szakmai kérdőívvel, személyiség- és képességtesztekkel és strukturált interjúval találkozhatsz, mert ezekkel a módszerekkel sok jelölt mérhető alacsony HR ráfordítással.

Főbb kiválasztási módszerek: interjú, tesztek, próbafeladat(ok), próbanap, Assessment Center (értékelő központ), grafológiai vizsgálat.

 

 

– valódi és pontos információkat szerezzenek a jelöltekről;

– megállapítsák, hogy a jelöltek tudása, képességei, motivációi hogyan illeszkednek a szervezet és munkakör kívánalmaihoz.

Az első interjú egyfajta előzetes, általános vizsgálódás, mely az esetek többségében egy 30- 40 perces beszélgetést jelent, és egyben azt is meghatározza, hogy lehetőséget kapsz-e a második körös interjúra.

Az interjú során összevetik a benned rejlő lehetőségeket az elvárásokkal, ellenőrzik, hogy igaz-e minden, ami a pályázati anyagodba került. Ami téged illet: lehetőséged van erősségeid hangsúlyozására, a kifogások kezelésére, érdeklődésed, motivációd közvetítésére, emellett átfogóbb képet kapsz a cégről, a megpályázott munkakörről.

 

Az interjúztató a háttérben van, hagyja, hogy kötetlenebb formában mutasd be magad. Ha ügyesen irányítod a beszélgetést, lehetőséged ad arra, hogy olyan témákat érints, melyekről lelkesen tudsz beszélni, és erősségeidre világítanak rá.

 

Ez a leggyakrabban használt interjútípus. Előre meghatározott kérdéscsoport alapján kérdezik a jelölteket, így minden, a munkakör betöltése szempontjából releváns információt megkapnak. A pályázók ugyanazokat a kérdéseket kapják, így könnyebben összehasonlíthatók egymással.

 

Néha több óráig is eltart. Az interjúztató feldob egy témát és hagyja, hogy kifejtsd azzal kapcsolatos véleményed, a munkakörben felmerülő problémás szituációk kezelése; személyes vágyak, élmények. Általában vezetői és egyéb, stratégiailag fontos pozícióknál használják az utolsó körben.

 

A telefonos interjúk egyfajta szűrőként működnek, ennek eredményétől függ, hogy lehetőséget kapsz-e egy személyes találkozásra.

Mindenekelőtt tartsd észben, hogy milyen állásokra jelentkeztél, hogy ha felhívnak, rögtön tudd, hogy miről van szó!

Ha alkalmatlan időpontban vagy helyen hívnak, mondhatod, hogy most nem megfelelő, ha megoldható, később hívjanak vissza.

Előzetes felkészülést, legalábbis ráhangolódást igényel! Kerülj mindenféle háttérzajt, lehetőség szerint egyedül legyél a szobában! Az interjúztató nem látja mozdulataid, gesztusaid, így hangodnak kell pótolnia a testbeszédet. Beszélj normál beszédtempónknál valamivel lassabban, ügyelj az érthetőségre! Ha hosszabb szünetet tart az interjúztató, nem kell megijedni, valószínűleg jegyzetet készít az elhangzottakról.

 

Mi motiválta arra, hogy megpályázza a pozíciót?

– Milyen feladatokat lát el jelenlegi munkakörében? (Pályakezdőknél: milyen feladatokat látott el a szakmai gyakorlat során?)

– Hogyan tudná áthidalni a lakhelye és a munkahely közötti távolságot? (Amennyiben ez esetedben fennáll.)

– Mennyire aktív a nyelvtudása? (Elképzelhető, hogy ezt ellenőrzik is.)

– Mindig jegyzeteld le a pozícióval és a beszélgetéssel kapcsolatos megjegyzéseket, ha van rá lehetőséged!

A Schneider Electric Zrt. humán erőforrás igazgatója, Kreiter Éva karrierfejlesztési kurzuson elhangzott előadása alapján gyűjtöttük össze az alábbi, interjúra való felkészüléssel és az interjún való viselkedéssel kapcsolatos praktikákat.

 

– Készülj fel az adott vállalatból! Bátran hívd fel a céget és kérdezz az interjú előtt, – ha úgy érzed, hogy van érdemi kérdésed.

– Tervezd meg az útvonalad, érkezési idődet! Ne késs el!

– Nézd át az önéletrajzodat, amit ehhez a céghez beadtál, legyél naprakész a saját adataidból!

– Érdemes az előtte lévő napon végiggondolni a jövőbeli terveidet, megválaszolni egy-két várható kérdést!

– Legyen viszont kész válaszod arra, hogy miért pályáztál ehhez a céghez és miért erre a pozícióra!

– Készülj fel arra (lélekben), hogy – amennyiben ez követelmény – az interjú során idegen nyelvre kell váltanod, és úgy folytatni a beszélgetést!

– Gondold végig a fizetési igényedet, hogy a kérdéstől már csak kicsit jöjj zavarba!

Az interjú előtt alaposan gondold át a közelmúltat, és keresd meg benne azokat az eseményeket, melyek erősségeidre világítanak rá! Ezek lehetnek iskolai szituációk, de még jobb, ha szakmai gyakorlatodból vagy munkahelyi tapasztalataidból merítesz.

Gondold át, hogy a megpályázott munkakörben milyen készségek, képességek vezetnek sikerre, és válaszd ki a történetekből azokat, melyek a kívánatos készségek meglétét bizonyítják!

 

– Minden olyan helyzet, iskolai csoportos feladat, szeminárium, prezentáció fontos lehet, ahol másokkal együtt kellett működnöd.

– Ha már van munkahelyi tapasztalatod, akkor az ott lezajlott legfontosabb események, miként sikerült beilleszkedned a csapatba, hogy jöttél ki munkatársaiddal, mik voltak a legnagyobb nehézségeid, mit éreztél jól sikerültnek.

– Keress olyan helyzeteket, melyekben önként, saját kezdeményezésedre vettél részt pl.: szervezési feladatok, diákszervezeti tagság és annak eseményei!

– Elevenítsd fel magadban a vizsgákat, versenyeket, a különös megmérettetéseket!

– Gyűjtsd össze a legfontosabb döntési helyzeteket! Ezek közül melyek voltak azok, melyekben az akadályok ellenére is végig tudtad vinni, el tudtad érni a kitűzött célt. Egy-egy eset több pozitív tulajdonságodra is rávilágíthat.

 

– Nagyon fontos az első benyomás! Legyél elegáns, ápolt, de olyan ruhát válassz, amelyben kényelmesen érzed magad!

– Férfiaknak öltöny; hölgyeknek kosztüm, rendezett haj (főleg, ha hosszú);ne legyenek harsány színek (ruha, haj, köröm)! Figyelj a kiegészítőkre, kerüld a piercinget, a túl sok sminket, ékszert! Az ápolt kéz és cipő is nagyon fontos.

– A mobiltelefont el ne felejtsd kikapcsolni!

– Ha várni kell, nézelődéssel üsd el az időt (milyen benyomást tesznek rád az ott dolgozók, milyen a munkakörnyezet)!

– Határozott kézfogás! Mindig a munkaadó nyújt kezet!

– Nem tegeződünk, kivéve, ha felajánlják! Ha közvetlen stílusban kommunikálnak veled, nyugodtan legyél te is az, de vigyázz ne csússz át „bratyizásba”!

– Várd meg, hogy hellyel kínáljanak, ha neked kell választanod, az interjúzóval – szemben ülj le!

– Úgy ülj le a székben, hogy az kényelmes legyen. A hölgyek tegyék keresztbe a lábukat. A férfiak ne üljenek szétvetett lábakkal.

– Ha itallal kínálnak, válassz ásványvizet vagy gyümölcslevet (egy korty ásványvíz kitűnő alkalom arra, hogy végiggondolj egy-egy választ)!

– Ha az interjú rövid tájékoztatással indul, figyelmesen hallgasd végig; mert utólag kellemetlen rákérdezni arra, amit egyszer már elmondtak.

– Előfordul, hogy többen vannak az interjún, próbálj meg mindenkivel szemkontaktust létesíteni, ne csak egy emberhez beszélj! Amikor válaszolsz, mindig arra nézz először, aki kérdezett.

– Ülj lazán, de ne passzívan, mozdulataid legyenek határozottak!

– Tilos csúnya szavakat használni (az interjún már a „hülye” is annak számít)!

– Felelj őszintén és egyenesen a kérdésekre! Ha önmagadat adod, sokkal hitelesebb lesz a mondanivalód!

– Ne térj ki a válaszok alól, ha magyarázatot kérnek (ha hézagok vannak az önéletrajzban, készülj elfogadható indokkal)!

– Sugározz optimizmust és lelkesedést az állással, céggel kapcsolatban!

– Nem kell mindenre azonnal válaszolnod. Válaszaid gondold át!

– A feltett kérdésre válaszolj, ne térj el a témától! Kérdésre ne válaszolj kérdéssel!

– Figyelj arra, hogy jól értelmezted-e a kérdést, ha bizonytalan vagy benne, nyugodtan kérdezz rá!

– Kerüld az egyszavas válaszokat, hozz példát tapasztalataidra!

– Választékosan, szabatosan fogalmazz!

– Ha olyan kérdést kapsz, amire nem szeretnél válaszolni, vagy kényelmetlen lenne számodra, kikerülheted a kérdést, de utalj arra, hogy miért nem adsz választ (pl.: Családi okok miatt…, de ezt nem szeretném részletezni).

– Válaszolj őszintén, de ne túl őszintén! Kérés nélkül ne térj ki a munkához, álláshoz nem kapcsolódó információkra!

– Tanúsíts aktív figyelmet (lehet bólogatni, mondani, hogy igen, „ühüm”)!

– Ha a váltás okáról kérdeznek, tényszerűen nyilatkozz! Sose panaszkodj előző munkáltatódra!

– Ne beszélj a kudarcaidról! (Már 3 hónapja próbálok állást keresni, de sajnos…)

– Ne blöff ölj! („Még 2 másik cégtől van állásajánlatom.”) Érdekes módon ez sosem jön be. Így ha van is ajánlatod, inkább ne mondd el, mert úgy tűnhet, mintha manipulálni akarnád őket, ezt pedig senki sem szereti!

– Ne kérdezz rá a fizetésre, előbb-utóbb úgyis megkérdezik, hogy mekkora összegre gondoltál! Ha viszont te hozod fel a témát, felmerülhet bennük, hogy téged elsősorban az érdekel, hogy hol ajánlanak többet, ami nem éppen a munkahely iránti lojalitásod bizonyítja.

– Elköszönéskor udvariasan érdeklődhetsz, hogy hogyan folytatódik a kiválasztási folyamat, lesz-e újabb forduló, mikor kapsz választ.

 

– Mindenkivel odafigyelve kommunikálj!

– A dörzsölt HR-s megkérdezi a recepcióst is, hogy hogyan viselkedtél vele.

– Ne mondd az interjún, hogy téged minden (pozíció, terület) érdekel!

– Amikor a szakmai-fejlődési terveidről kérdeznek, ügyesen fogalmazd meg azokat!

– Lehetsz ambiciózus, de ne akarj egy éven belül felsővezető lenni!

Ha megkérdezik a bérigényedet, válaszolni kell!

– Ne kérdezz vissza! Egyetlen kérdés van, amit feltehetsz, ha addig még nem tisztázták: miből áll össze a kompenzációs csomag?

 

BÁRMILYEN FORMÁBAN IS HANGOZZANAK EL A KÉRDÉSEK, LEGINKÁBB AZ ALÁBBIAKRA KÍVÁNCSI AZ INTERJÚZTATÓ:

 

1. Képes vagy-e elvégezni adott munkát? Milyen gyakorlatod, tapasztalatod van, milyen sikereket értél el eddigi munkád/gyakorlatod során, milyen speciális, adott munkakörben jól kamatoztatható képességekkel rendelkezel.

2. Mennyire vagy motivált? Milyen céljaid (rövid és hosszú távú) vannak, miért épp annál a cégnél, abban a munkakörben szeretnél dolgozni?

3. Hogyan tudnál beilleszkedni? Személyiség, gondolkodásmód, csapatmunka.

– Beszéljen magáról néhány percben! (Az önéletrajz visszaismétlése, az iskolai/ szakmai pályafutás fontosabb elemeinek kiemelése, példákkal illusztrálva.)

– Mely tantárgyakat szerette legjobban (az iskolában, egyetemen)? Melyiket kevésbé és miért?

– Mit csinálna másként, ha újra kezdhetné tanulmányait?

– Ha felhívnánk a konzulensét/ gyakorlatvezetőjét, mit mondana Önről? (Válaszodban vonatkoztass a munka világára!)

– Részt vett-e szakmai gyakorlaton? Ha igen, hol, és milyen feladatokat látott el, milyen tapasztalatokat szerzett?

(Munkafeladatok, időbeosztás, önállóság, csapatmunka, szavahihetőség. Ne térj ki lényegtelen részletekre!)

– Tervezi, hogy újabb képzettséget szerezzen?

– A tanuláson kívül mivel foglalkozott az egyetemi évek alatt?

– Mi az, amit szeretett eddigi munkáiban, és mi az, amit nem?

– Milyen szakterület érdekli a legjobban és miért?

– Ön szerint milyen személyiséget igényel az Ön által választott szakterület?

– Ha a legjobb barátja beszélne önről, mit mondana el magáról?

– Mik az erősségei, kiemelkedő képességei, pozitív tulajdonságai? Mondjon személyes példákat hozzá!

– Milyen tulajdonságain szeretne fejleszteni? (A negatív tulajdonságok pozitívba fordítása.)

– Milyen területen szeretne tovább fejlődni? Hogyan tervezi ezt megvalósítani?

– Melyek a rövid távú tervei? Hol látja magát 3 év múlva?

– A megpályázott állás mennyire illeszkedik bele a terveibe?

– Mennyire viseli jól a stresszt és a megfeszített munkatempót?

– Másokkal vagy egyedül szeret jobban dolgozni?

– Milyen típusú emberekkel dolgozik szívesen? Hogyan tudja megoldani, ha olyan emberekkel kell együtt dolgoznia, akiket nem szeret?

– Az állandóságot vagy a változatosságot kedveli mindennapi munkája során?

– Mivel lehet elérni Önnél, hogy a legjobban végezze munkáját?

– Milyen elvárásai vannak az Önt foglalkoztató céggel szemben?

– Milyen elvárásai vannak a leendő főnökével szemben?

– Miért akarja otthagyni jelenlegi állását?

– Miért szeretné elnyerni ezt az állást? Miért jelentkezett cégünkhöz?

– Miért előnyös a cégnek önt alkalmazni? (Utalj nyelvtudásodra, végzettségedre, illeszkedő szakmai tapasztalatodra, speciális ismereteidre. Mondd el, milyen sikereket értél el a szakmai gyakorlatod során vagy korábbi munkahelyeden. Részletezd, hogy mi motivál a kérdéses feladat elvégzésére. Kedvezően hat, ha elmondod, hogy nyitott vagy új ismeretek elsajátítására, szeretsz és tudsz is csapatban dolgozni)

– Mondja el, mit tud a cégünkről, és mivel tudna hozzá járulni cégünk fejlődéséhez?

– Milyen pozíciót szeretne betölteni a cégnél néhány év múlva?

– Mi a véleménye a piacról? A konkurenciáról?

– Mennyi ideje keres munkát? Később munkahelyváltáskor: mi volt a váltás oka?

– Van-e folyamatban másik álláspályázata?

– Az állásinterjúk végén gyakran megkérdezik a jelentkezőt, hogy van-e kérdése. Fontos, hogy legyen kérdésed! A kérdések mennyisége és minősége segít a jelentkező gondolkodásmódjának megismerésében, jelzésértékkel bír az érdeklődés mélységéről. A kérdések a kiválasztás összértékelésénél lényeges tényezőknek számítanak!

– Az alábbiakban segítségképp felsorolunk pár általános kérdést, de a céggel, a munkakörrel kapcsolatosan benned megfogalmazódó spontán, egyedi kérdések sokkal célravezetőbbek.

– Melyek a cég rövid/hosszú távú tervei? Ez mennyiben érinti adott munkakört?

– Milyen erős piaci versennyel kell szembenézniük? Kik a fő versenytársaik?

– Milyen a szervezeti felépítés, ebben a megpályázott munkakör hol helyezkedik el?

– Milyen irányba fejlődhetek tovább ebből a pozícióból?

– Mi tartozna az én felelősségi körömbe ebben a pozícióban?

– Önállóan kell majd dolgoznom, vagy egy csapat tagjaként?

– Milyen képzési programjuk van az alkalmazottak részére?

– Ez egy új vagy már létező poszt, amire pályázok?

– Milyen karrierlehetőségek vannak a cégen belül?

– Mik a cég irányelvei a fizetésen kívüli juttatásokra?

– Mi lenne az ideális kezdési időpont?

 

Jövedelem= személyi alapbér+cafeteria elemek +egyéb jutatatások (jutalom, prémium, jutalék).

Cafeteria elemek: lehet hideg- és meleg étkezési utalvány, üdülési csekk, képzési támogatás, egészségpénztár, nyugdíjpénztár hozzájárulás, könyvcsekk, ruhapénz, internet utalvány stb.

Jutalom: Az általad elvégzett feladatok értékelése után, esetleg a munkaköri feladataidon túl végzett munkád után adható.

Prémium: Meghatározott célkitűzések megvalósításához kötött pénzbeli jövedelem. A célokat és a prémium összegét már a munkafeladatok kijelölésénél meghatározzák. A cél megvalósulása esetén jár.

Jutalék: Leginkább értékesítéssel foglalkozó munkakörökben jellemző. Meghatározott mennyiségű, sikeres értékesítésért meghatározott mértékű jutalékot kapsz. Így magasabb teljesítmény esetén jövedelmed jóval magasabb lehet azonos munkakörben dolgozó kollegáidnál.

Tájékozódj arról, hogy hasonló munkakörökben, adott régióban milyenek a kereseti lehetőségek, és az sem árt, ha tisztában vagy a cég bérszínvonalával!

Amennyiben szeretnéd kipróbálni magad ilyen szituációban, előzetes bejelentkezés alapján az SZTE Karrier Iroda strukturált próbainterjúval segíti felkészülésed!

 

  

– Személyiségtesztek (Magyarországon a legelterjedtebb a CPI: Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív)

– Intelligenciatesztek (numerikus és verbális gondolkodás, téri képzeleti gondolkodás, memória, általános tájékozottság, logika, tájékozottság)

– Motivációs tesztek (mennyire és mivel lehet a legjobban motiválni)

Ha ízelítőt szeretnél kapni tesztekből, böngéssz a www.teszt.lap.hu, www.shl.hu weboldalakon. Ezek persze nem egyenértékűek a kiválasztásban alkalmazott tesztekkel, amelyek a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők, de például egy IQ teszt előzetes kitöltésével már fogalmad lesz arról, hogy milyen típusú feladatok fordulhatnak elő.

 

A multinacionális cégek több mint kétharmada alkalmaz teszteket. Mi ennek az oka? A tesztek objektívebbek, mint a sok esetben szubjektív emberi döntések, ezáltal igazságosabbá teszik a kiválasztást. Hatékonyak, jóval magasabb beválási mutatókat produkálnak, így a cégeknek hosszú távon kifizetődőbbek. S végül, de nem utolsó sorban a tesztekkel több olyan információ nyerhető, amely hagyományos interjúval nem, vagy csak nehezen. Minden esetben csak kiegészítő módszerként használják őket.

 

A munkakörtől függően ezek széles spektrumával lehet találkozni. Mindenképp olyan feladatot kapsz, ami a munkakörhöz kapcsolódik, de ezt megspékelhetik azzal, hogy Word vagy Excel segítségével kell megoldanod, így egyúttal számítástechnikai ismereteid is felmérik.

Előfordulhatnak szervezési feladatok, illetve kifejezetten szakmai kompetenciát vagy nyelvtudást tesztelők (pl.: mérleg készítése, elemzése; éves marketing terv, konferenciabeszélgetés angolul), kivitelezésükre a probléma összetettségétől függő idő áll rendelkezésedre.

Mielőtt behívnak interjúra, mindig elevenítsd fel adott szakterülettel kapcsolatos ismereteid, ezek kellő háttértudást és magabiztosságot adnak, de ne feledd, hogy leginkább gondolkodási módodra, egyéni ötleteidre kíváncsiak! Kérhetik tőled a feladat és megoldási javaslataid prezentálását is. Egy másik feladatkörrel a pozíció betöltéséhez szükséges készségeidről, képességeidről akarnak meggyőződni; ezekre nemigen tudsz felkészülni, talpraesettségeden múlik, hogy reagálsz le például egy olyan szimulált szituációt, melyben egy problémás ügyfelet kell megfelelően kezelned. A próbafeladatok előnye, hogy a munkáltató képet alkothat hozzáállásodról, hozzáértésedről és terhelhetőségedről, de számodra is sokat elárul, hiszen megismered a munkahelyi körülményeket, elvárásokat.

Pályakezdőknél gyakran alkalmazott módszer, bizonyos munkaköröknél elkerülhetetlen (pl.: grafikus).

 

A próbanap keretében több, a munkakörben előforduló, de speciális cégismeretet nem igénylő próbafeladattal bíznak meg. Mikor jellemző? Ha nehezen tudnak dönteni az esélyes jelöltek közül, illetve ha adott kompetenciák, készségek az interjú(k) folyamán nem derülnek ki. A próbanap segítségével meg tudják állapítani, hogy a jelölt hogyan követi az instrukciókat, milyen gyors és milyen a stílusa. Másik oldalról a jelöltnek alkalmat ad arra, hogy betekintést nyerjen a kulisszák mögé, így a nap végére képet alkothat arról, hogy mennyire tetszenek neki a kapott feladatok, milyenek a leendő kollegák, a légkör.

 

Hatékonyságában a legjobb, de egyben a legdrágább kiválasztási módszer. Főként multinacionális vállalatoknál jellemző, egyre gyakrabban használják pályakezdőknél is.

Olyan 1-2 napos szeminárium, ahol egyszerre több, előzetesen kiszűrt pályázót (max. 6 főt) a jövőben betöltendő feladatot, munkakört, és a munkahelyi légkört szimuláló szerepjátékokon és esettanulmányokon (csoportos, páros, egyéni feladatok) keresztül ítél meg egy funkcionális vezetőkből és személyzeti munkatársakból, esetleg pszichológusokból álló megfigyelőcsoport. Két alapvető szempontot vesznek figyelembe az értékelésnél: a jelöltek milyen hatékonysággal oldják meg a feladatokat, és személyiségük előreláthatóan mennyire illeszkedik a munkaköri követelményekhez, mennyire tudnak együttdolgozni leendő főnökükkel és munkatársaikkal. Az Assessment Center-t levezénylő személyen kívül a többi szakértő nem szól bele az események menetébe, csak figyelnek, jegyzetelnek, folyamatosan értékelve a jelölteket, majd a végén közös megegyezés alapján döntenek arról, ki a legmegfelelőbb.

Fontos, hogy pihend ki magad egy ilyen komoly megmérettetés előtt, mely nagy koncentrációt és aktivitást igényel!

 

A grafológia a kiválasztási folyamat egy alternatív módszere. A megbízó cég HR szakembere meghatározza, hogy mit várnak a jelölttől, a grafológus pedig feltérképezi, hogy a jelölt képességei, készségei, személyiségjegyei mennyire felelnek meg a kívánt kompetenciáknak. Általában a legjobb jelöltek írásképét küldik el a grafológushoz, hogy alátámassza a végső döntést.

Grafológiai vizsgálatra csak a jelentkező beleegyezésével kerülhet sor, viszont ha a pályázatban az szerepel, hogy küldd el kézzel írott önéletrajzod, és te ennek eleget teszel, egyúttal beleegyezésed is adod írásod elemzéséhez.

Ahogy a teszteknél, itt is jogod van megnézni a rólad készült jellemzést.

Érdekességképen elmondható, hogy a pályaorientáción, kiválasztáson kívül a HR egyéb területein is figyelembe vehetik a grafológus szakvéleményét: a karrierépítésben (mennyire ambiciózus az egyén, alkalmas lesz-e vezetőnek, milyen és mennyi tartalék van benne), a teljesítményértékelésben.

A kiválasztásnál pályakezdőként a sok hasonló tudású jelölt közül személyiségeddel és motivációddal, lelkes hozzáállásoddal tűnhetsz ki leginkább. Ezek ellenpéldájaként egy jó tanács: Sose ess abba a hibába, hogy minden pozíciót megpályázol, „hátha valamelyik bejön” alapon!

Ha elutasítanak, udvariasan kérdezd meg, miért nem jutottál tovább a kiválasztási folyamatban; ha hozzáteszed, hogy pályakezdőként mindezt azért szeretnéd tudni, hogy a visszajelzések tükrében javíts a kiküszöbölhető hibákon, valószínűleg segítőkészebben fognak hozzád állni!